Látnivalók

A vár a várossal szerves védelmi egységet alkotott, a Magyarországon egyedülálló várváros kategóriába tartozik.

A Rákóczi út 3. szám alatti épület rekonstrukciója a XVII-XIX. századi állapotok alapján történt 1984 és 1988 között. A földszinten az 1850-1860 között készített biedermeier stílusú officinából juthat a látogató XVII. századi patikaenteriőr és a gyógyszerészettörténeti kiállítás termeibe.

A kapu tornyát 1932-ben, Opaterny Flóris tervei alapján, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban.

A Rózsafüzér Királynőjének készített szobrot 1739-ben állították, az ellenreformáció által támogatott Mária-kultusz egyik helyi jelképeként.
Hol van? Ismertető 1 sétaútvonal 7 kép

A Jurisics téren áll az egykori Városkút. 1766-ban létesítette a város egy korábbi láncos kút helyén, amelynek létezését írásos adatok is bizonyítják.

Pestis-szobornak is nevezhető, mert a kuruc harcok elültével kitört járványban elhunytak emlékére ajánlották fel kőszeg katolikus hívei.

A kilencszögletű bástya – a vár mellett – a város védelmi rendszerének legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint 13. századból származik.

A Gyöngyös u. 29. sz. épület udvarán húzódik meg az Evangélikus templom, amely 1783-ban épült késő barokk stílusban.

Agyülekezet alapításának hatvanadik évfordulóján, 1993. szeptember 26–án, helyezték el az új templom alapkövét.

Az egykori zsinagógát a Várkör 38. sz. alatt találjuk, amely 1856-ban épült, romantikus stílusban.

1853-ban kezdték építeni a lovassági laktanyát mintázó épületet, amelyben a katonai felsőbb nevelőintézet 1856-ban kezdte meg működését.

1810-ben készült el a városi épületeket oltó szent késő barokk stílusú szobra. A lábánál álló pajzsra Kőszeg címerét faragta az ismeretlen szobrász.

A városi múzeum otthona. A helyi katonai igazgatás központja volt 1719-ig.

A Jurisics Miklós térről, különösen a Hősök tornya alól lenyűgöző látványt mutat az 1729 és 1734 között épített Kálvária-templom, a róla elnevezett hegy csúcsán.

Az ország egyetlen duplaárkádos épülete. A barokk stílusú épület hátsó falait maga a várfal adja.

Kőszeg, de talán az ország legrégebben ugyanazon helyen működő vendéglátó helye. 1597-ben már biztosan fogadó volt falai között.

A vár délnyugati részén, a volt vizesárok "partján" fekszik a Forintos bástya.

Magyarországon egyediként, a 14-15. századtól folyamatosan ebben az épületben tanácskoztak és bíráskodtak a város vezetői.

1892-ben a bécsi Ludwig Schöne tervei alapján indult meg az építkezés. A historizáló neogót épület 57 méteres tornya sokáig a környék legmagasabb építménye volt.

A Sgraffitós-ház reneszánsz eredetű, 1560 körül építették emeletessé, ekkor kaparták ki jellegzetes díszítéseit.

A gótikus és barokk képet mutató templomot a 14. és 15. század fordulóján építhették. Egyes feltételezések szerint a 13. század végén elpusztított ferences-rendi kolostor és templom részeinek felhasználásával.

A templomot 1615 és 1618 között építették a város magyar nyelvű protestáns gyülekezete számára, a polgároktól kapott hozzájárulásból.