A Kőszegi-hegység főbb kirándulóhelyei
Fedezze fel az Alpokalját!
Csónakázó-tó
Aki nyugodt környezetre, romantikus pillanatokra vágyik, az keresse fel az ország egyik legszebb csónakázótavát.
A város peremén, az osztrák határtól mindössze néhány száz méterre található tó a csend és béke szigete, vagyis ideális környezet piknikezésre, pihentető, romantikus sétára. A tó melletti hegyek látványa, a friss levegő és a szép környezet segítik elfelejteni a hétköznapok gondjait.
Szulejmán kilátó
A Szulejmán kilátótól nagyszerű panoráma nyílik a városra és a Kőszegi-hegységre. Kellemes 10-15 perces sétával könnyen megközelíthető a belvárosból.
Helyi legenda szerint a török ostrom idején I. Szulejmán szultán erről a dombról (melyet ma Szultán-tetőnek neveznek) nézte végig a döntőnek tervezett csatát, bízva annak sikerében. Jurisics Miklós várkapitány azonban viszonylag kis számú védőivel visszaverte a Bécs ellen vonuló, Kőszeget ostromló sereget.
A kilátó 2012-ben épült az 1532-es török csatára emlékére, egyben gyönyörű kilátást biztosítva a városra és a Kőszegi-hegységre. Kedvelt kirándulóhely, mely mindenkit magával ragad. Kiváló romantikus helyszín a naplemente megtekintésére.
Kálvária-templom
A hegység északkeleti végén lévő dombon épült a város szinte minden pontjáról látható Kálvária templom, amelyhez stációépületekkel szegélyezett meredek földúton juthatunk el.
A barokk templomot a pestis járványt követően jezsuita kezdeményezésre 1729 és 1734 között építették. Mellé egy évvel később remetelak is épült. Lakói között volt a templom első festője, gróf Weisz Henrich. A dombtetőről szép kilátás nyílik Kőszeg városára.
Nem messze innen található az 1936-ban emelt háromhalmos Trianoni kereszt, innen a szomszédos Ausztriába tekinthetünk át.
A domb lábánál egy tábla emlékeztet egy hajdani bunkerre, ahol a Szálasi-kormány idején, 1944. decemberétől 1945. márciusáig a Szent Koronát őrizték.
A Kálvária a kőszegi Árpád-térről 2 kilométeres sétával kb. 30 perc alatt érhető el.
Hétforrás
A legkedveltebb kirándulóhelyek egyike az osztrák határhoz közeli rőtfalvi völgykatlanban fakadó Hétforrás. A jelenlegi forrásfoglalás a Millennium évében készült, ekkor nevezték el a hét magyar vezérről. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm nevét kis kőtáblákon olvashatjuk. A kristálytiszta, meglehetősen hidegvizű forrás látta el vízzel a fölötte magasodó Óvárat v. Felsővárat. Erre utal a forrás régi elnevezése: Várkuta, Óvárkút. A Hétforrás 1994-ben, majd 2003-ban felújításra került. A közelben romokban álló egykori határőrlaktanya várja jobb sorsát.
A Hétforrás a Szabó-hegyi buszmegállóból 5 kilométeres sétával kb. 1,5 óra alatt érhető el.
Óház kilátó
A 609 m magas óház-tetőn kezdődött Kőszeg alapítása. Itt épült, valószínűleg határőrizeti céllal, a XIII. században a város első vára, a Felsővár v. Óvár. Később, a XIV. században, az Alsóvár (Esterházy v. Jurisics-vár) létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek, melyet egy szélvihar döntött le. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira állították fel 1996-ban a mai kilátót. Könnyű elérhetősége miatt a turisták előszeretettel látogatják. Gyönyörű kilátás nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára. Az Óházat érinti a pár éve létesült Csillaghúr tanösvény.
Az Óház a Szabó-hegyi buszmegállóból 4,5 kilométeres sétával kb. 1 óra alatt érhető el.
Stájer-házak
A házak nevüket a Mária Terézia által 1750-ben idetelepített stájer erdészekről kapták. Ma az igényesen felújított épületekben Erdészeti Múzeum és erdei iskola működik. A közelükben található emlékkő tábláján olvashatjuk a Kőszegi-hegységben egykor tevékenykedő jeles kutatók, erdészek nevét.
A múzeum kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap 10-16 óráig, valamint előzetesen bejelentkező csoportok esetében egyéb időpontban is látogatható.
A Stájer-házak a Szabó-hegyi buszmegállóból 8 kilométeres sétával kb. 2 óra alatt érhető el.
Írottkő
A Kőszegi-hegység, egyben a Dunántúl legmagasabb pontja a 883 m magas Írottkő v. Szálkő. Régi neve, a Fenyő-hegy, a környék jellemző jegenyefenyveseire utal. 1909-ig az Árpád-kilátó, leomlása után 1913-tól pedig az Írottkő-kilátó magasodik a hegy csúcsán. A kilátó egyik része Magyarország, másik Ausztria területén fekszik. Tetejéről pazar kilátásban lehet részünk. Jó időben még a Fertő-tóig és a Balatonig is ellátni. 1990 óta szabadon látogatható, 2003 óta pedig gyalogos határátkelőként is működik.
Az Írottkő a Szabő-hegyi buszmegállóból 13 kilométeres túrával kb. 5 óra alatt, a Hörmann forrástól 2,5 kilométer megtételével 45 perc alatt érhető el.
Szent Vid
Velem község fölött, az 582 m magasságban található Szent Vid hegyen telepedtek meg a vidék első lakói. Már a kőkori ember és az ie. II. évezredből illír bronzművesek nyomait is megtalálták itt. Az ie. lV-III. században kelták, később pedig rómaiak vették birtokba a tájat. A hegy lábánál avar temetőre is bukkantak. A XIII. században kisebb erődítmény állt a hegyen, 1713-ban pedig egy kápolnát építettek ide. Ennek utódja a barokk stílusjegyeket viselő, 1859-ben épült Szent Vid-templom. A területen 1973-tól ásatásokat folytattak. A feltárt leletek eredményeképpen napjainkra a környék értékes régészeti lelőhellyé vált.
A Szent Vid a Szabó-hegyi buszmegállóból 10 kilométeres túrával kb. 3 óra alatt, Velemből pedig 30 perc alatt érhető el.
Cáki pincesor
Kőszeg-hegyalja aprócska településén, Cákon található festői szépségű környezetben a híres Cáki pincesor. A műemlékként védett 9 db zsúpfedeles pince régi korok hangulatát idézi. Körülöttük néhány 100 éves szelídgesztenyefa őrzi emlékét a valamikor virágzó gesztenyeligeteknek. A XIX. század második felében épült házakban gyümölcsöt (szőlőt, gesztenyét), bort tároltak
A pincesor szabadon megtekinthető, a pincék belső berendezése a nyitvatartási időben, március 15-től október 31-ig, hétfő kivételével naponta 10-12 és 14-16 óra között látható.
A Cáki pincesor a Szabó-hegyi buszmegállóból 4 kilométeres sétával kb. 1 óra alatt érhető el.