Séta Kőszeg XVI. századi védművei mentén

1532. augusztus 5-én megérkeztek az első török csapatok Kőszeg alá, augusztus 10-én pedig az ostromgyűrű is bezárult.

1. Jurisics-vár


Rájnis J. u. 9. GPS: 47.389670 / 16.538719

A vár a várossal szerves védelmi egységet alkotott, a Magyarországon egyedülálló várváros kategóriába tartozik. A várost védő erődítményrendszer egyik legfontosabb része, de annak ellenére, hogy önmagában is komplex erődrendszert alkot – elővárral, belsővárral és a kettőt külön-külön is körbevevő vizesárokkal – a város védelmi rendszere nélkül nem védhető. A gyilokjárón láthatók a védelem segítésére épített szerkezetek, az ágyúpaddal és lőrésekkel ellátott sarokbástyák, amelyeknek többsége azonban az ostrom után épülhetett.

Alsókapu-torony, (Hősök kapuja)


Városház utca 1. GPS: 47.388691 / 16.541097

A város védelmének egyik legjobban kiépített, leginkább védett szakasza volt itt. A vizesárok felett felemelhető csapóhíd nyúlt át egészen a 18. századig. Az ostrom idején már állt a barbakán illetve az árok túloldalán épített ellenfal és a híd elejét őrző kis bástya. Az Alsókapu–tornyot 42 közember mellett három fertálymester és 4 tizedmester is felügyelte. Fegyverzete egy ágyúból és 22 szakállas puskából állt.

A tornyot 1880-ban lebontották, a jelenlegi Hősök tornyát pedig 1932-ben építették az ostrom 400. évfordulójára.

A városfalak,


Chernel K. u. 11. GPS: 47.388691 / 16.541097

Az Öregtorony és a Hősök tornya között látható legjobban az egykori városfal mérete. I. Károly király 1336-ban kiadott oklevele is arra kötelezte a város lakóit, hogy tízévi adómentesség fejében erős falat építsenek. A kőfalakat a 14. században kezdték építeni és feltételezhetően a 15. század során fejezték be. Az eredetileg 160-180 cm vastag falat kavicságyba vagy agyagba alapozták, rajta lőréseket, gyilokjárót építettek.

Öregtorony (Zwinger)


Chernel K. u. 14. GPS: 47.388179 / 16.539544

A kilencszögletű bástya a város védelmi rendszerének – a vár mellett – legkorábbinak tartott része. Feltételezések szerint 13. századi, valószínűbb azonban hogy csak a 15. században épült. Elhelyezkedése biztosította az Alsókapu-torony és a déli falszakasz, illetve a nyugati fal védelmét. 1575-ben őrsége 1 kerekes ágyúval és 26 szakállas puskával felszerelt négy fertálymester, öt tizedmester és 45 legény volt.

Új- vagy Sarkos-torony


Chernel K. u. 14. GPS: 47.388445 / 16.538986

Az Öregtorony és a vár közötti falszakasz hosszúsága miatt annak középtáján építették és közvetlenül az ostrom előtt fejezték be az új védművet, amely formájában eltér a korszakban készített többi toronytól. Az egykor a városfal fölé magasodó torony téglalap alaprajzú és eredetileg tető nélküli volt.

Felsőkapu–torony


Rájnis J. u. 10. GPS: 47.390182 / 16.538997

Az 1532. évi ostrom idején még feltételezhetően fából készült tornyot 1548–1549-ben építették újjá. A városfalon inkább belülre helyezett toronyhoz egy barbakánt is kapcsoltak, a városárok felett pedig fahíd vezetett keresztül. 1575-ben 31 fős őrséget kapott, amelyet kerekes ágyúval és 15 szakállas puskával láttak el. 1836-ban bontották le, a torony feltételezett alaprajzait az utca kövezetén lehet látni.

Lombai-torony


Schneller I. u. 2. GPS: 47.390715 / 16.540644

Egyes feltételezések szerint valamilyen fából ácsolt erősség már állhatott itt az ostrom során is. Írásos források maradtak fenn, hogy 1546-ban kőből falazott tornyot építettek a helyére. 1575-ben védelmét 12 szakállas puskával felszerelt 32 főnyi őrség látta el. A ma használatos elnevezése a német Lobnwein vagy Laubenwein kifejezés elferdítéséből alakult ki, amely arra utal, hogy a város egyik jelentős borraktárát helyezték el mellette. Ugyanakkor első megnevezése Víztoronyként maradt fenn, mert benne egy vízemelő szerkezetet helyeztek el.

Rókafok vagy Hóhér-torony


Várkör 25. GPS: 47.390670 / 16.541973

A városfalhoz utólag, kívülről csatlakoztatott kerek tornyot az 1529. évi támadást követően kezdték építeni és az 1532–es ostrom évében készült el. Mint az ostrom során kiderült, a falszakasz megerősítése jó döntés volt, hiszen a törökök leghevesebb támadásai erre a részre koncentrálódtak. Az ostrom idején még nem épültek meg azok a szomszédos bástyák, amelyekről ez a sarok megfelelő tűzerejű támogatást kaphatott volna. A városárkot a Gyöngyösből tápláló vízcsatorna is ezen a részen csatlakozott be.

Fürdős-torony később Halász-kapu,


Bem J. u. GPS: 47.389819 / 16.542170

A helyiek által sokáig Badstube-nek nevezett bástya a Rókafok és a Molczer-torony közötti hosszú keleti fal középrészén épült fel 1551-ben, az ostrom tapasztalatait felhasználva. A külső pozíciós, patkóíves torony a két saroktorony tehermentesítésére készült, hogy a falakat a védők közelebbről és hatékonyabban tarthassák tűz alatt. 1572-ben 34 fős őrséget és 20 szakállas puskát rendeltek védelmére. Miután védelmi szerepét elvesztette, kaput vágtak rá, ami a város harmadik bejárata lett.