Jurisics-vár

A vár a várossal szerves védelmi egységet alkotott, a Magyarországon egyedülálló várváros kategóriába tartozik.

A várost védő erődítményrendszer egyik legfontosabb része, de annak ellenére, hogy önmagában is komplex erődrendszert alkot – elővárral, belsővárral és a kettőt külön-külön is körbevevő vizesárokkal – a város védelmi rendszere nélkül nem védhető.

A gyilokjárón láthatók a védelem segítésére épített szerkezetek, az ágyúpaddal és lőrésekkel ellátott sarokbástyák, amelyeknek többsége azonban az ostrom után épülhetett.

A vár a Kőszegi uradalom igazgatásának mindenkori központja volt már építésétől. Sőt a Kőszegi vagy Németújvári család idején tartományúri székhelyként működött. Az uradalom falvai a vár tulajdonjogának változásával együtt kaptak új földesurat. A király akaratából uralhatták pl. a Garaiak, Széchyek, Esterházyak. A zálogbirtokos Jurisics Miklós bárói címe mellé öröklődő uradalomként kapta meg 1533-ban.

Az épületekben a falvakból beérkező terményeknek magtárakat, borospincéket, szénapajtákat alakítottak ki. A vár területén az uradalom ellátására istálló, sörfőzde, kocsma, kovács- és bognárműhely működött. A személyzetnek szolgálati lakásokat is berendeztek. Itt lakott a tiszttartó, a kasznár, a hajdúk, a bognár, a cselédek, de a kéményseprő is.